Fürdés, úszás után vagy a téli nátha idején könnyen begyulladhat a fülünk, ami komoly fájdalmat tud okozni.

Oka, hogy a baktériumok behatolnak a külső hallójárat felázott bőrébe. Érdekes módon azonban nem a vízben található kórokozók, hanem a bőrön található baktériumok okozzák a bajt. Fürdés, úszás közben felpuhul a hallójárat bőrfelülete, ezért a baktériumok akadálytalanul behatolhatnak, és gyulladást okozhatnak.

Az uszodavíz ártalmasabb mert erősen klórozzák a vizet. A klór fertőtlenít, és megakadályozza, hogy a betegséget kiváltó kórokozók a vízben elszaporodjanak.

Mellékhatása azonban kevésbé ismert hosszabb vízben tartózkodás esetén a klór ingerli a nyálkahártyát és a hallójáratban található érzékenyebb bőrréteget.

Bizonyos idő elteltével begyullad a hallójáratban található bőr és megduzzad. Ez a duzzadás nyomást gyakorol a véredényekre, és emiatt csökken a vérellátás. Ettől pedig a bőr védekező ereje csökken, így már nem képes védekezni olyan hatásosan a behatoló baktériumok ellen,  így azoknak szabaddá válik az út.

A gyulladásra különösen a száraz bőrűek fogékonyak. Vélhetőleg ennek oka, hogy náluk kevesebb védőhatású fülzsír képződik. Akiknek a hallójárata ekcémás, ugyancsak jobban ki vannak téve a baktériumok támadásának, s könnyebben alakul ki náluk fülgyulladás.

A fülcsepp hatékony segítség. Enyhébb panaszok esetén megpróbálhatjuk fájdalomcsillapító fülcseppek használatát. Hatásuk akkor kellemesebb, ha alkalmazásuk előtt kb. 5 percet kezünkben melegítjük.

Leginkább bevált háziszer a kövirózsacsepp ma már készen is kapható a drogériákban, ha nincs, az alaposan letisztított, vastag húsú kövirózsából mi is kisajtolhatunk pár cseppet.

A fájdalom két napnál tovább tart, esetleg hevesebbé válik különösen éjszaka, feltétlenül keressük fel az orvost.

Az orvos ilyenkor behelyez egy antibiotikummal átitatott csíkot a hallójáratba. Egy-két nap elteltével ezt kicseréli, ettől általában egy hét elmúltával megszűnnek a panaszok. Az ezt követő kb. 2 hét folyamán ajánlatos elkerülni, hogy a fülbe víz kerüljön.

A fül összetett érzékszerv, a hallás és egyensúlyozás érzékszerve is egyben.

A fülkagyló bőrrel fedett többszörösen görbült rugalmas porc. Szerepe a hanghullámok bevezetése a külső hallójáratba.

A külső hallójárat enyhén "S" alakban görbült,külső része még porcos, majd beljebb csontos falu járat.

A belső fül falát bélelő bőrben védő funkciót betöltő faggyúmirigyek vannak. A külső hallójárat alján találjuk a dobhártyát.

A dobhártya a külső- és középfület elválasztó körülbelül 1 cm átmérőjű rugalmas hártya. Belső felszíne szorosan összenőtt a kalapáccsal, ezért kifelé kissé tölcsérszerűvé válik. A levegő rezgése a dobhártyát rezegteti meg.

Nyomáskülönbség estén a dobhártya megfeszül, kevésbé képes a rezgések átvételére, ezért hallunk tompábban.A fülkürt garati vége nyeléskor megnyílik a nyomás kiegyenlítődik.

A természetes öntisztító mechanizmusok szabadon tartják a fület, ezért külön tisztításra nincs szükség. Időnként azonban a fülzsírból dugó képződhet.

Ennek az a jele, hogy az érintett oldalon gyengébben, tompábban hallunk. Ekkor meg lehet próbálni a hallójáratot langyos vízzel kiöblíteni. Megoldást jelenthet a gyógyszertárakban kapható bóralkohol is, mely a fülzsírdugók feloldását szolgálja. A csomagolásban található egy olyan gumiballon, melynek segítségével a fül kíméletesen öblíthető.

Hagyja békén a fülzsírt, ugyanis menedéket nyújt a hasznos baktériumoknak, melyek védenek a fertőzés és gyulladás ellen.

A fülzsír, a hallójáratban elhelyezkedő speciális mirigyek terméke. A mirigyek termelte zsíros, kenőcsös masszán kívül levált hámsejteket, szőrszálakat és az esetlegesen besodródó port és szennyeződéseket tartalmazza. A hallójáratban normálisan végbemenő hámsejtvándorlás eredményeként a fülzsír folyamatosan halad a termelődés helyétől a külvilág felé.

A fül megóvása fontos dolog. Ússzon a felszínen, így kevesebb víz megy a fülébe.

Ha víz ment a fülébe, fél lábra állva az eldugult fül oldalának megfelelő lábon ugráljon, és rázza ki belőle. Ha nem sikerült, hajszárítóval addig fújjon száraz, levegőt a fülbe, míg ki nem szárad.

Hordjon úszósapkát, ha pedig fokozni kívánja a hatást, tegyen kevés vazelinnel bekent vattát is a külső hallójáratba.

A hallójáratok fültisztító rudacskával, esetleg hegyes tárggyal történő "mechanikai” tisztítását semmi esetre sem szabad megpróbálni. Ez ingerelheti az amúgy is érzékeny bőrfelületet, mely fájdalmas gyulladáshoz vezethet, ráadásul megsérülhet a dobhártya.

Segít a fül-orr-gégész, ha a fülzsírdugó kiöblítése és feloldása otthon nem sikerül.

A nátha tartós orrdugulást eredményez és a fülkürt elzáródását vonja maga után. A fülkürt normál esetben levegőt juttat a középfülbe. Ha ez az orrdugulás miatt nem jön létre, akkor előbb-utóbb folyadék tölti ki a dobüreget. Ez nem jár fájdalommal, hiszen steril folyadék halmozódik fel a fülben, viszont gyermekek gyakori halláscsökkenését ez okozza.

A fülzúgás alatt főként fülcsengést értenek a betegek. A belső fül oxigénhiányos állapotát jelzi a fül állandó csengéssel. Idősebb betegek érelmeszesedésének első tünete szokott lenni. Gyógyszeresen jól kezelhető. Természetes gyógymódja az Omega 3 és Omega 6 telítetlen zsírsavak. Az érrendszer karbantartásában jelentős szerepük van.

A füldugulás oka lehet a külső hallójáratban felgyülemlett fülzsírdugó miatt. Ezt ki kell tisztítani, mosni. A középfül eredetű füldugulásnak a legenyhébb oka a náthás fülkürtelzáródás és a folyadék felhalmozódás. Az orrlégzést kell rendezni.

A hirtelen intenzív zaj akkor jelent igazi veszélyt a hallásra, ha nagyon közel van a fülhöz a hangforrás. Pl. lövés a fül mellett. A tartós zajexponáció kisebb intenzitás esetén is károsítja a belső fület. 120 db körül van az ép hallásúaknál a fájdalomküszöb.

Egy bizonyos hangra vagy a teljes hangtartományra vonatkozó halláscsökkenés fokozatosan vagy hirtelen akár napok vagy órák alatt is kialakulhat.

A középfül eredetű halláskárosodás finom műtéti technikával mikroszkóp alatt végezve jól korrigálható. A belső fül hallászavarai beültetett elektródával részben korrigálhatók.

A kisgyermekek közösségbe kerülésekor kialakuló náthás köhögős állapot nagyon kedvez a náthás eredetű középfülgyulladás kialakulásának. A magas láz és heveny fájdalom jellemzi.

A nyári időszakban a külső hallójárat gyulladása a strandolás kapcsán válik gyakorivá. Erős fájdalom jellemzi láz nélkül és nátha nélkül.

A hallászavar általában fertőzéses eredetű, vagy a fülzsír okozta dugulás következménye és gyógyítható.

A fülből ürülő zöldessárga váladék azt jelzi, hogy a rossz hallás oka középfül vagy külsőhallójárat-gyulladás, melyet az orvos antibiotikum tablettákkal, fülcseppel esetleg injekciókkal tud megszüntetni.

Náthás vagy akár szénanáthás betegség esetén jelentkezik a füldugulás melynek oka a fülkürthurut lehet. A halláscsökkenés néhány napon belül megszűnik, kezelésre csak akkor van szükség, ha több mint 3-4 napig tart.

Belső fül külső csontos és a belső hártyás labirintus 3 részből, az előcsarnok, a csiga és a félkörös ívjáratokból áll. Az előcsarnok áll kapcsolatban az ovális ablakon keresztül a középfüllel, az előcsarnokból előre a csiga hátrafelé a félkörös ívjáratok indulnak.

A csiga a hallás, az ívjáratok az egyensúlyozás érzékszerve.

Az egyensúlyozás érzékszervén belül a félkörös ívjáratok mellett találjuk még a tömlőcskét és a zsákocskát.A tömlőcske és a zsákocska üregében szőrsejtek vannak, felettük mikroszkópikus méretű kristályokkal. A kristályok a gravitációs erő folytán a fej különböző helyzeteiben, különböző hatással vannak a szőrsejtekre, a fej térbeli elhelyezkedéséről tájékoztatják a központi idegrendszert.

A három félkörös ívjárat a tér három síkjában fekszik. Kezdeti kitágult szakasza az ampulla, ahol a szőrsejtek vannak. Az ívjáratokban lévő endolympha a fej térbeli hely és sebességváltozásainál jönnek mozgásba, tehetetlenségüknél fogva kezdetben mindig ellenkező irányban, hasonlóan az emberre ható erőkhöz egy fékező vagy gyorsuló buszon. Az endolympha elmozdulását az ampulla szőrsejtjei érzékelik, és az ingerületeket az egyensúlyozó agyidegen keresztül továbbítják a központi idegrendszerbe.

A nagyothallás és fülzúgás (morgás) mellett rohamokban jelentkező szédülés, esetleg hányás, rosszullét tapasztalható, valószínű a viszonylag ritka Meniére-kór, melynél a labyrinthus folyadéktartalma megnövekszik,utalhat a fül elmeszesedésére is.

A Meniére betegség a belső fül megbetegedése, nagyon kellemetlen panaszokkal jár, kialakulásában több tényezőnek is szerepe lehet. A halló- és egyensúlyérzékelő szervekben folyadék (endolympha) gyülemlik fel, Örökletes tényezők is szerepet játszanak a betegség kialakulásában. A belső fül gyulladása és koponyasérülések is okozhatják az endolympha túltermelődését. Többnyire azonban az okok nem tisztázottak. Autoimmunreakciók is állhatnak a háttérben.

A betegség nevét a francia orvosról, Prosper Meniére-ről kapta Párizs, 1799-1862, aki a három klasszikus tünetét először leírta.A hirtelen szédülés,egyoldalú fülzúgás,egyoldalú halláscsökkenés. A vertigó a szédülés leggyakoribb formája. Olyan érzés, mintha forogna az emberrel a világ. A fej helyzetváltoztatása, többek között a felülés vagy a mozgás rontja a panaszokat, néha annyira súlyos lehet a vertigó, hogy hányingert és hányást is okoz. A hirtelen fellépő szédülés, émelygés vagy akár hányás minden ok és előjel nélkül bármely napszakban és akár minden nap jelentkezhet. A szédülési rohamok többnyire tíz-húsz percig tartanak, de órákig is fennállhatnak. A szédülés olyan súlyos is lehet, hogy a páciens nem tud talpra állni,gyakran fokozódik hirtelen testhelyzetváltásra.

Időnként hallásvesztés is történhet, amit fülzúgás és a fülben nyomásérzés kísér. A rohamok rendszertelen időközönként vissza-visszatérnek, többnyire havonta, de néhány esetben csak évente jelentkeznek a tünetek. Leggyakrabban fiatal felnőttkorban alakul ki,akiknek olyan érrendszeri betegségük van, amely a belső fület és környékét ellátó ereket érinti. Segít a sószegény étrend betartása.

A víz igen jó közvetítő közeg lehet számos baktérium, vírus és gomba számára. Ha nem vigyázunk a medencék tisztaságára, a kórokozók felszaporodva a fürdőzők megbetegedését okozhatják.

A külső hallójárat gyulladását "uszoda betegségnek" is nevezik, mert leggyakrabban a nyári strandszezonban fordul elő. A betegséget a medence vizében felszaporodó baktériumok okozzák. A beteg jellemző panasza a külső hallójárat viszketése és erős fájdalma, tünetként esetenként bűzös váladékozás jellemző. Amennyiben a hallójáratot a váladék kitölti, halláscsökkenés is kialakul. A hallójárat és gyakran a fülkagyló is vöröses, duzzadt, a fül előtt a porc nyomásra erősen fáj. Swimmer’s ear,ez is uszodai betegség, de máshonnan is be lehet szerezni, például fülpiszkáló pálcikával való megsértéssel. A külső hallójárat bőre begyullad. 90 százalékban baktérium okozza, a többi gomba. Tünetei kellemetlenek, fülfájás, idegentestérzés az egyik fülben, fülbe sugárzó fájdalom, rágáskor, vagy ha megnyomod a hallójárat előtti kis pöcköt (tragus), fokozódik a bűzös váladékozás, halláscsökkenés is előfordul. Orvoshoz kell fordulni.

A fültőmirigy duzzanatát, leggyakrabban különböző fertőző, gyulladásos folyamat okozza, vírusfertőzés. A fertőző ágensek közül, leggyakrabban a vírusok játszanak kóroki szerepet. Így például, széles körű immunizáció elterjedését megelőzően, a mumpszvírus okozta járványos fültőmirigy-gyulladás a mumpsz, igen gyakori betegségnek számított.

A mumpszvírus mellett egyéb vírus eredetű fültőmirigy-gyulladás is ismeretes, beleértve a human immundeficientia vírus (HIV) fertőzést, influenza, parainfluenza, cytomegalovirus (CMV) okozta fertőzéseket, továbbá a Coxsackie -, vagy a lymphocytás choriomeningitis vírus infekciókat.

A középfülgyulladásnak több formája különböztethető meg: lehet akut illetve krónikus, más szempont szerint pedig hurutos illetve gennyes. Az akut gyulladást a hirtelen bekövetkező gyorsan gyógyuló esetekre mondjuk, míg a krónikus középfülgyulladás a hosszan elhúzódó, lassan gyógyuló illetve a gyakran visszaeső középfülgyulladásokra.

A hurutos vagy savós középfülgyulladásban általában áttetsző váladék található a középfülben, míg a gennyes folyamatokban sűrű, sárga gennyes váladék, amely baktérium által okozott fertőzésre utal.

A középfülgyulladásra általában a magas láz kíséretében jelentkező egy vagy kétoldali egyre fokozódó fülfájás hívja fel a figyelmünket, továbbá hogy a gyermek rosszabbul hall az adott fülére. Egyes esetekben a fülben lévő váladék olyan nagy nyomást fejt ki, hogy a dobhártyát átszakítva a külső hallójárat felé tör, és a fülből gennyes vagy savós váladék ürülését észleljük.

Csecsemőknél a sírás, a fül felé kapkodás, étvágytalanság, láz és hányás utalhatnak a betegségre.

A középfülgyulladás általában felső légúti fertőzések, megfázások után jön létre. Kezdeti orr- és torokgyulladás során az orr, garat és a garatot a középfüllel összekötő járat, más néven Eustach-kürt nyálkahártyája megduzzad, ennek következtében a középfül nem szellőzik jól. A külső- és középfül között két oldalon normálisan azonos nyomási viszonyok uralkodnak. Ez az egyensúly ilyenkor felborul, mivel az Eustach-féle járaton keresztül - ami egy kürt alakú szerv a középfülüreget köti össze az orral és a torokkal,  az a feladata, hogy normál szinten tartsa a légnyomást a középfüli területen - a középfül, más néven a dobüreg nem kap elég levegőt. A középfülben így kisebb nyomás alakul ki, mintegy vákuumként kezd el működni. Ennek a szívóhatásának köszönhetően a dobüreg nyálkahártyájából folyadék lép ki, illetve magába szippantja az orrüregben lévő pangó váladékot, ezáltal megfertőzi a középfület.

A gyermek orrlégzése akadályozott, orrhangon beszél, torka vérbő, gyulladt, az adott füle nyomásra érzékeny. Nem egy esetben a középfülgyulladáshoz arcüreggyulladás és hörghurut is társulhat. Emellett a nyaki nyirokcsomók is megnagyobbodnak, fájdalmasak lehetnek különösen a fül mögött lehet ezeket ilyenkor tapintani.

Fül-orr-gégész szakorvos a dobhártyát otoszkópos készülékkel nézi meg, mely sokban segít a diagnózis felállításában. Hallásvizsgálatra is sor kerülhet, amely során a halláscsökkenést ellenőrzi a szakorvos.

Mindenképpen használjanak orrcseppet,vagy orrsprayt. Ilyen esetekben nem elegendő önmagában a sós orrcsepp, vagy a tengervizet tartalmazó orrsprayk használata, ezek mellett az orrnyálkahártyát összehúzó készítményt kell használni. Újabban már kaphatók kombinált orrspray-k a patikákban (hároméves kortól használható), amelyek a váladék feloldására alkalmas anyag mellett nyálkahártya összehúzó készítményt is tartalmaznak.

Fontos a gyermekek megfelelő orrfújási technikájának kialakítása, csecsemőknél az orrváladék gondos leszívása, megfázások esetén orrnyálkahártya lohasztó orrcseppek vagy orrsprayk alkalmazása, a fül védelme és melegítése, illetve a szervezet ellenálló képességének fokozása.

Fájdalom jelentkezik, a duzzanat, váladék hatására füldugulás, halláscsökkenés alakul ki. Az idült forma esetén a tünetek enyhébbek, főleg viszketés, hámlás a vezető tünet. A fülgyulladás időnként fellobban, ilyenkor fokozódik a viszketés, fájdalom, fülfolyás jelentkezhet.

Víz,bakteriális és vírusfertőzések hatására, az egyensúly felborulhat,baktériumok, gombák telepedhetnek meg, indulhatnak szaporodásnak, a fertőzés hatására gyulladásos változások következnek be, a hallójárat bőre megduzzad, vérbővé válik, váladékozik.

Gyakran strandolás után jelentkeznek a panaszok, amikor úgy érezzük, víz ment a fülünkbe, melyet nem tudunk onnan kicsurgatni.

Hajmosás után is gyakran érzünk hasonlót, amit  tovább súlyosbítunk az "alapos" fülpucolással. A külsőfül gyulladás igen erős fájdalommal jár. Gyakran az éjszakai alvást, pihenést is zavarja.Ilyenkor a vizsgálat maga is fájdalmas. Ha víz jutott a hallójáratba érdemes minél hamarabb eltávolítani azt, mert a felázott hallójáratbőr sérülékeny, könnyen fertőződik a levegőben normálisan is jelenlévő kórokozókkal és kialakulhat a hallójárat-gyulladás. Rendszeresen a hallójáratba jutó klóros uszodai víz hallójáratgyulladást okozhat.

Kifejezetten úszásra kialakított füldugó hasznos, mert megelőzi a víz hallójáratba kerülését.

A külsőfül bőre igen érzékeny terület. A fülzsír bevonja ezt a finom bőrt, savas kémhatást biztosít, mely gátolja a kórokozók megtapadását, a baktériumok szaporodását. Szárazon tartja azt, védi a kémiai, mechanikai irritációtól.

A fülzúgás búgó, csengő, csiripelő, esetleg zakatoló hang hallása külső hang hiányában. Lehet egy, vagy kétoldali, de sokszor a fejében érzi a beteg mintha belülről szólna.

A fülzúgás diagnózisának felállítása, a fej és a nyak együttes vizsgálatát magában foglaló fül-orr gégészeti vizsgálat során történik. Az orvos ilyenkor megvizsgálja a hallójáratot és a dobhártyát, nem áll-e fülzsír, fertőzés vagy valamilyen alaki eltérés a panaszok hátterében. Esetleg sztetoszkóppal ráhallgat a nyaki nagy erekre.

Különböző hobbi sportok, pl. a vadászás, az extrém hangos zene hallgatása károsíthatja a füleit. Viseljen fülvédőt, vagy tartson szünetet a nagyon zajos tevékenységek végzése közben, ez mind védheti a hallását. A zene hangerejének csökkentése szintén jótékony hatású.

Svéd orvosok felfedezték, hogy piaci forgalomban lévő hormonkészítményekkel, elejét lehet venni az időskori nagyothallásnak. Az ösztrogénnek, az elsődleges női nemi hormonnak az egyik receptora, kutatásaik alapján fontos szerepet játszik a hallásban - a férfiaknál is.

Barbara Canlon, a stockholmi Karolinska Institute professzora, svéd és ausztrál tudósokkal közösen nagy szabású egérkísérletekben azt találta, hogy az ösztrogén két receptora közül - amelyeken keresztül a hormon más molekulákhoz kapcsolódik - az egyik jól véd a megsüketülés ellen. Az ösztrogénnek két receptora van, alpha és béta. Az alphának nincs szerepe a hallás elvesztésében, a bétának annál nagyobb. Amikor kevés a béta ösztrogénreceptor, akkor elkezd romlani a hallás.

Fülfájdalom vagy halláscsökkenés esetén mindig forduljunk orvoshoz.

A fül összetett érzékszerv, a hallás és egyensúlyozás érzékszerve is egyben. A fülkagyló bőrrel fedett többszörösen görbült rugalmas porc. Szerepe a hanghullámok bevezetése a külső hallójáratba.

Az állatok fülüket képesek a hang irányába fordítani, emberben ez a képesség és a fül körüli izmok csökevényesek.

A külső hallójárat enyhén S alakban görbült,külső része még porcos, majd beljebb csontos falu járat. A belső falát bélelő bőrben védő funkciót betöltő faggyúmirigyek vannak. A külső hallójárat alján találjuk a dobhártyát.

A dobhártya a külső- és középfület elválasztó körülbelül 1 cm átmérőjű rugalmas hártya.Belső felszíne szorosan összenőtt a kalapáccsal, ezért kifelé kissé tölcsérszerűvé válik.A levegő rezgése a dobhártyát rezegteti meg.

Középfül, dobüreg/cavum tympani/nyálkahártyával bélelt csontos üreg, a halántékcsont piramisában helyezkedik el.A külső fültől a dobhártya választja el. A dobüregben 3, egymással ízületesen kapcsolódó hallócsontocska található, a kalapács,az üllő és a kengyel. A dobüreg hátsó fala a csecsnyúlvány légtartalmú üregrendszerével közlekedik.Elülső falán kezdődik a fülkürt, Eustach-féle kürt, mely a dobüreget a garat felső részével köti össze. A dobüregi és a külső légnyomás közötti kiegyenlítésre szolgál-, például repülővel történő fel és leszálláskor. Nyomáskülönbség estén a dobhártya megfeszül, kevésbé képes a rezgések átvételére, ezért hallunk tompábban.A fülkürt garati vége nyeléskor megnyílik a nyomás kiegyenlítődik.

A dobüreg belső falán két membránnal fedett nyílást találunk a belső füllel történő kapcsolattartásra. A felső ovális alakú ide csatlakozik a kengyel, az alsó kerek alakú nyílás. A dobhártya rezgését a hallócsontok rezgése közvetíti a belső fülhöz, a dobüreg belső falán található ovális ablak membránján keresztül. A hallócsontok a dobhártya rezgését sokszorosára erősítik fel.Ugyanakkor a túl erős hanghatások ellen védik a belső fület. Erre két kis izom szolgál, a dobhártya feszítő és a kengyelizom, melyek nagyon gyorsan reagálnak a váratlan, erős hangok esetén.Összehúzódásuk feszessé teszi a hallócsontláncot, ezáltal csökkenti a rezgések továbbításának hatékonyságát. A hallócsontocskák további jelentősége,hogy a csontrezgést sokkal jobban átveszi a belső fülben található folyadéktér, mint a levegő rezgését, melynek nagy része visszaverődik a folyadék-levegő határáról.

A belsőfül tartalmazza mind a hallás mind az egyensúlyozás receptorait.