Meniére-kór

A nagyothallás és fülzúgás (morgás) mellett rohamokban jelentkező szédülés, esetleg hányás, rosszullét tapasztalható, valószínű a viszonylag ritka Meniére-kór, melynél a labyrinthus folyadéktartalma megnövekszik,utalhat a fül elmeszesedésére is.

A Meniére betegség a belső fül megbetegedése, nagyon kellemetlen panaszokkal jár, kialakulásában több tényezőnek is szerepe lehet. A halló- és egyensúlyérzékelő szervekben folyadék (endolympha) gyülemlik fel, Örökletes tényezők is szerepet játszanak a betegség kialakulásában. A belső fül gyulladása és koponyasérülések is okozhatják az endolympha túltermelődését. Többnyire azonban az okok nem tisztázottak. Autoimmunreakciók is állhatnak a háttérben.

meniere_fulbetegseg.jpg

A betegség nevét a francia orvosról, Prosper Meniére-ről kapta Párizs, 1799-1862, aki a három klasszikus tünetét először leírta.A hirtelen szédülés,egyoldalú fülzúgás,egyoldalú halláscsökkenés. A vertigó a szédülés leggyakoribb formája. Olyan érzés, mintha forogna az emberrel a világ. A fej helyzetváltoztatása, többek között a felülés vagy a mozgás rontja a panaszokat, néha annyira súlyos lehet a vertigó, hogy hányingert és hányást is okoz. A hirtelen fellépő szédülés, émelygés vagy akár hányás minden ok és előjel nélkül bármely napszakban és akár minden nap jelentkezhet. A szédülési rohamok többnyire tíz-húsz percig tartanak, de órákig is fennállhatnak. A szédülés olyan súlyos is lehet, hogy a páciens nem tud talpra állni,gyakran fokozódik hirtelen testhelyzetváltásra.

Időnként hallásvesztés is történhet, amit fülzúgás és a fülben nyomásérzés kísér. A rohamok rendszertelen időközönként vissza-visszatérnek, többnyire havonta, de néhány esetben csak évente jelentkeznek a tünetek. Leggyakrabban fiatal felnőttkorban alakul ki,akiknek olyan érrendszeri betegségük van, amely a belső fület és környékét ellátó ereket érinti. Segít a sószegény étrend betartása.